2013

Ünnep után

A szeretetéhség kísért fagyos

ünnepek után, a szép szavak

szülnek tükörképeket, ablakod

belepték árnyleplek, érzelmek

libbennek függönylelkek rojtjai

között fénysugallat útján az

utcára üvöltő villogó akaratra.

Legyen forró a kebled, egy kicsi szívnek.

Álmodjad a szomorúság bénító

sötét leplét, vagy nyiss ablakot

a fénylepkék éjjeli táncának,

hogy bekopoghasson a bánatöröm

abban a fekete éjben, egy ünnepi

álmodban, a nyitott szépségekért.

Amikor beüvölt bármely bűnünk

a rend iránti követelményeként,

a megfelelőségünk mihaszna.

Hová sincs semmilyeként, a hitt szeretet

csak rakja egymásra az állandóan változó

világképünket, akkor azok fordítottja

mégis mért nem szép?

Hiszen az ébredés másnap, hogyan is legyen

ha nem másként, miként fájdalmasan szép?

 Szeged, 2013. 01. 08.